első levél

Írok, hogy tudd, mi is történik itthon körülöttem, a városban, az országban. Írok, hogy lásd úgy is a dolgokat ahogyan én nézem a szemüvegemen át és ne csak úgy, ahogyan a hírekben olvasod....

 

Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki nehezen viseli a kánikulát. Közben arra gondolok, hogy két napja mondtad, hogy kicsit fáztál, amikor a parkban futottatok. Ez most elég elképzelhetetlen, akkor is, ha állítólag lassan vége a kánikulának. Talán már csak órákat kell várni. Mondják a meteorológusok. Bízom abban, hogy most valóban igaz, amúgy is nemsokára augusztus húszadika és utána már úgy sem szokott nagy meleg lenni.

Ez a nyár rendkívül meleg volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy a teraszon a dézsában tartott gyönyörű rózsabokor kiszáradt. A nagy meleg, vagy éppen az esti öntözővíz forralta fel napközben a gyökerét. Miközben a rózsa teljesen kiszáradt, a leánder és a citromfa él és virul.

Jut eszembe még a húszadikáról, hogy állítólag ma több bolt nyitva volt vasárnap. Egy évben ötször nyithatnak és ez a húszadika előtti egy ilyen nap. Mivel a vasárnapi nyugodt vásárlás helyett áttértem a házhozszállításos boltra, ez már nem is érdekelt. A piacon meg úgy is pénteken vásárolok.

Biztosan tudsz róla, hogy most van a Sziget fesztivál. Hallottam is ismerősöktől, hogy rendesen tombolnak, mert az éjszakába bármennyire is mérik a hangerőt, azért a közellakók kapnak a hangulatból rendesen. Emlékszel mennyit jártál te is? Már nem is emlékszem hányszor voltál. Voltál napijegyekkel, hetijeggyel, sátorral is. Még mindig megvan a szuper sátrad, amit arra vettünk. És én mennyit aggódtam és mennyire féltettelek, miközben mindig mehettél. Tudom, mindig is mondtad, hogy vigyázol magadra. Ezt tudom, ez most is megnyugtat.

Képzeld, az előbb olvastam, hogy száz éves a budapesti buszközlekedés. Igaz annyiszor leállt az első világháború alatt, hogy már nem is egyértelmű az indulás. Az viszont vicces, hogy 14 fillér volt egy buszjegy, most 380 Ft. Nem az árát sírom vissza, mert tudjuk, hogy véget értek a 3,60 kenyerek korszakai. Inkább csak azon tűnődtem el, hogy a fillér is már történelem. Ami viszont nem történelem és egyáltalán nem is vicces, hogy állítólag már több buszon balesetet okozott a gejzírként fellövellő forró víz.

Tudom, hogy nevettél ezen, amikor mondtam, hogy van egy ilyen program, hogy „gyere haza fiatal”. Állítólag száz milliót költenek rá és már haza is jöttek tizenegyen. Ebben én sem hiszek, csak gondoltam leírom ezt is.

Vigyázz nagyon magadra! Nagyon szeretlek és tudod, én itt vagyok!

Anyu